Bianca & Rosso.

Lassan.

A kemencéből épp most érkezett Bianca. A pereme pirosra sült, a tésztája még halkan sercegett. A kemence még lüktetett a hőtől, amikor Bianca kilépett belőle. Kilencven másodpercet töltött a tűz közelében. A bőre még forró volt, a pereme pirosra csókolva, és minden lélegzetvételnél halkan sercegett.

Rosso a pohárban várt rá. Sötét volt, nyugodt és meggyes illatú, és nem sietett sehova. Rosso nem sietett. Sötéten, mozdulatlanul állt a pohárban, és nézte őt. A meggy illata lassan kúszott át az asztalon, mint egy kéz, amelyik még nem mer hozzáérni.

Aztán jött egy kanál hideg stracciatella, egyenesen a közepére. Hideg a forrón, és a krém lassan szétterült. Aztán valaki egy kanál hideg stracciatellát fektetett Bianca szívére. A hideg és a forró találkozásától egész teste megremegett, a krém lassan, megadóan szétterült rajta.

Az első falat a közepéről, mellé az első korty. A bor savassága frissen vágott bele a krémbe, és a kettő együtt lett jobb, mint külön. Az első érintés a közepén történt. Rosso hűvösen és élesen érkezett, a savassága belehasított a krémbe, Bianca pedig hagyta. Egy pillanatig nem volt külön pizza és bor, csak az, ami kettejük között történt.

Beljebb erdei gomba, pirult széllel és kakukkfűvel. Rosso itt mutatta meg a sötétebb, fűszeresebb oldalát. Beljebb Rosso már nem kérdezett. Végigsimított az erdei gombák pirult szélén, beszívta a kakukkfű illatát, és megmutatta a sötétebb, fűszeresebb oldalát, amit addig senkinek.

A lardo papírvékony szeletei a meleg pizzán lassan áttetszővé olvadtak. Rosso borsos íze jól állt nekik. A lardo papírvékony szeletei Bianca bőrére simultak, és a melegétől lassan áttetszővé olvadtak, mint egy selyemruha, amelyről már mindketten tudták, hogy le fog csúszni. Rosso borsos lehelete ott volt a nyakánál.

A karamellizált hagyma édes volt és mély. Rosso mellette egészen gyengédnek tűnt. A karamellizált hagymánál Bianca elpirult, édesen és mélyen. Rosso pedig, ki tudja, miért, egyszerre gyengéd lett.

A peremnél már csak a lényeg maradt: kenyér, olaj, egy szem só, és még egy hosszú korty. A peremhez már elfúló lélegzettel értek. Kenyér, olaj, egy szem só a bőrön, egy utolsó, hosszú korty.

Aztán csend. A tányéron csak morzsák maradtak, a pohár alján egy vörös csepp. Aztán csend. A tányéron csak morzsák maradtak, a pohár alján egy vörös csepp.

Meghallgatnád forrón is? Meghallgatnád langyosan is?